Linda-turmix

Translate

INDAVIDEOIM

GOD BLESS - ISTEN MEGÁLD

Image and video hosting by TinyPic

2009. március 30., hétfő

Egy rózsaszál szebben beszél - dalszöveg


Egy rózsaszál szebben beszél - dalszöveg

Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél,
Nem tud az írni, aki küldte, mert aki küldte az már nem él.
Nyugszik a csöndes temetőben, szemét lezárta a halál,
Az ő porából nőtt e rózsa, e rózsa, rózsa, rózsaszál.


Egy rózsaszál, ezt hoztam én, benne az ő szerelme ég,
Így tud a hűséges szerelmes a síron túlról szeretni még.
Nyugszik a csöndes temetőben, szemét lezárta a halál,
Az ő porából nőtt e rózsa, e rózsa, rózsa, rózsaszál.

Nyugszik a csöndes temetőben, szemét lezárta a halál,
De él szerelme, ez a rózsa, e rózsa, rózsa, rózsaszál.

2009. március 9., hétfő

Az 1848-as magyar forradalom emlékére.


Az 1848-as magyar forradalom emlékére.

A forradalom Magyarországon Habsburg szabálytól való függetlenségért nőtt egy háborúvá.
Magyar történelemben levő tisztelt nemzeti hősök között van:
A vezetői és résztvevői közül sok, köztük Lajos Kossuth, István Széchenyi, Sándor Petőfi, József Bem.
A forradalom kitörésének az évfordulója március 15-én van Magyarország három nemzeti ünnepe közül az egyik.
*
The Hungarian revolution of 1848.

The revolution in Hungary grew into a war for independence from Habsburg rule.
Among respected national heroes in Hungarian history is:
Many of its leaders and participants, including Lajos Kossuth, István Széchenyi, Sándor Petőfi, József Bem.
The anniversary of the revolution's outbreak, on March 15, is one of Hungary's three national holidays.

2009. március 5., csütörtök

Kálnoky László:HAMLET ELKALLÓDOTT MONOLÓGJA

DENMARK-Kronborg (Hamlet) Castle-



Kálnoky László
HAMLET ELKALLÓDOTT MONOLÓGJA

Álmát alussza Dánia.
Éjben merültek öblök és mezők.
Magam ődöngök, álmatlan királyfi,
ama holdfény-sütötte grádicson,
hol egykor a szellem léptét követtem.
Hívom ismét, de nem jő.
Visszatérjek-e hát a palotába?
Hallgassam-e a gyilkos mámorittas
hortyogását pántolt ajtók mögül?
Vagy várjak künn, a szabad ég alatt,
s a ködös légbe írt ábrákra lessek,
mikor rónak láthatatlan kezek,
s emberésznek fölfoghatatlanok?

*
Várjak ama rémlátásokra tán,
mik éji órán ütnek rajt halandón,
midőn akadozik légvételünk,
midőn szívünk szilaj verésbe fog,
s lüktetése a vaskos rétegekben
rárakódott nyugtalanságot tördeli?
Idézzem arcát az ártatlanoknak,
kiknek porait irigyen takarják
a sziklakatlanok hamvvedrei,
kiket megmenteni volt hivatásom,
s tán labdajátszmát folytattam hiún,
míg remélve kiáltozták nevem,
s végsóhajtásuk vádja szállt fejemre?
Nem! Hisz rettegnék újra látni őket,
kiknek ősz esői, tél karmai
szétbomlasztották csontjaik körül
a hús túl romlandó sövényét.
Mint hogyha hánykódó bárkában ülnék,
s körém a fuldoklók sereglenének,
a csónakszélért kapkodó kezek,
és nem tudnák, hogy én, a csónakos,
immár közéjük számítom magam....

*
Ég-föld hatalmai,
akik mulatságul formáltatok
fénylő csillagot fénytelen agyagból,
mit bánjátok, hogy hibbant tervező elv
munkál túl gyarló alkotásokban!
Én, az úgyis hamar veszendő,
szégyenetek szemetekbe kiáltom!

*
Tanúim az elhullott milliók,
őspáfrányok nyomai a palában,
gigászi hüllők, szárny nélküli madarak
földből kifordult csontdarabjai,
s a fájdalmak közt nyíló anyaméh,
honnan,miként föld gyomrából a csont,
kifordul a máris halálra szánt,
síró, eleven élet.
Tanúim a természet oly csalékony
csodái, ama szemkápráztató
szikrák, a tűzszeplők a hajnal arcán,
tanúim az esti kertek lakói
s a bíbor kelyheken fel-felsötétlő
virágharang,mikor a nap kötésig
merül az óceánba.
Tanúim a folyók kikoptatott
torkolatának fövényén a kagylók
s csigák üres héjai. És tanúim
a legszentebb eszmék, miket kigondolt
a bölcsesség, s mik szétpukkanni fognak
a légben, mint naggyá fújt hólyagok,
ha nem lesz lény, ki magvukig hatol.

*
Nem, ily kezektől én a büntetést
nem tűröm el, hulljon lábam elé bár
intő jelül csőr-tépte májdarab!
Midőn a tengert kémlelem,tudom,
hogy vétkes nem vagyok, csupán a ti
csalétkeitek hajórakománya
fut be a révbe, a portéka, mely közt
mohó kézzel turkál a póri nép,
főrangú hölgy s pöffeszkedő tanácsúr.

*
Én megvetem e szennyes kacatot,
mellyel rosszra bírjátok rá az embert.
Üzletelésetekben semmi részem.
Szabadon fogok meghalni, s ha már
ellenfél nem lehettem, el nem állok
cinkosotoknak....

(1969)

2009. március 1., vasárnap

Petőfi Sándor: famous Hungarian poet-híres magyar költő



Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – 1849. július 31.?)
magyar költő, forradalmár, nemzeti hős.
„Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig.
Ő az istenek magyar kedvence.
Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot.
Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában”

"Nincs még egy költő a világirodalomban, akinél az élet és költészet oly tökéletes egységet alkotott volna, mint Petőfinél."

Alföld

Alföld