Tudod, még sohasem voltam olyan boldog, mint akkor, azon a reggelen, Sétáltunk a folyóparton, és a hullámokat néztük. Ősz volt; de azért még sütött a nap. A fákon piros és sárga levelek remegtek. Az angolok ezt úgy hívják: Indián nyár. De nekünk csak ősz volt, egyszerűen csak ősz. Fehér ingeden megcsillant a fény, És én emlékszem - pontosan emlékszem, hogy mit mondtam neked. Egy év telt el azóta, egy század, egy örökkévalóság.
Elmegyünk, egy szép nap innen elmegyünk, S velünk jön a szerelem, engedd, hogy így legyen. Életünk, megszépíti egy fénysugár, elkísér az indián nyár.
Ma nagyon messze vagyok attól az őszi reggeltől, Ülök a folyóparton, és rád gondolok. Hol vagy most? Mit csinálsz? Eszedbe jutok-e még néha? Egyedül nézem a hullámokat, Látod, kijöttem ide. Lefekszem a parti homokra, és emlékezem. Emlékezem a víz kékjére, a napsugárra, és a boldogságra, amit elvesztettem. Egy örökkévalóság telt el azóta egy század, egy év.
Elmegyünk, egy szép nap innen elmegyünk, S velünk jön a szerelem, engedd, hogy így legyen. Életünk, megszépíti egy fénysugár, elkísér az indián nyár.
Kővel dobálják, széjjelrombolják otthonát, Fészkéből űzik a békés fecskepárt, Pillangó szárnyát ollóval vágják, nem repül, Parányi teste kínlódva menekül.
Megölnek minden szépet, megölnek százszor is, De egy szál piros rózsa, sötét éjjel is rózsa.
Pénzedre lesnek, ellopják legszebb álmaid, Források vizét sötétre szennyezik. Felkínál néked ezernyi szépet életünk, Mi rajtunk múlik, ha mégis szenvedünk.
Hát ne ölj meg minden szépet, vagy megölnek téged is, Lám egy szál piros rózsa, sötét éjjel is rózsa.
Hófehér hajó úszott a folyón S összesimult a fiú s a lány Színes lampion fénylett az égen Mint a brosstű a mélykék ruhán És a fedélzet zenével megtelt Szólt a ringató, lassú románc Aj, aj, aj, aj Volt egy tánc, volt egy tánc Ilyen szépet csak filmekben látsz
És a vonatok indultak sorra És a fiú az ablakban állt És a vagonban nevettek rajta A harcedzett vén katonák Hogyha férfi vagy, rejtsd el a könnyed Mi lesz veled, ha a csatában jársz Aj, aj, aj, aj Volt egy tánc, volt egy tánc Talán egyszer még lesz folytatás Egy tánc, egy tánc, egy tánc, egy tánc És a lángon, a halálon, füstön át Úszik egy fehér hajó
És a vonatok megjöttek sorra Néhány békeév nekünk is járt Aztán jött az a rettegett autó És a ház előtt halkan megállt És a mama az ablaknál állva Újra évekig apámra várt Aj, aj, aj, aj Volt egy tánc, volt egy tánc Talán egyszer még lesz folytatás
És a brosstűből szénre már nem telt És a harmadik tél is lejárt És egy hajnalon csöngettek hármat És az apám az ajtóban állt Azt se bántuk, hogy nem volt már semmink Mindent elnyelt a nagy zálogház Aj, aj, aj, aj Volt egy tánc, volt egy tánc Talán mégiscsak lesz folytatás
Egy tánc, egy tánc, egy tánc, egy tánc És a börtönön, magányon, reményen át Úszik egy fehér hajó
De már szóltak a hírek s az ágyuk Mondd, az életük miért lenne más És mi mindent két bőröndbe gyűrtünk De már nem ment az elindulás
Már csak csendesen nézik a tévét Ahol ragyog egy másik világ És ők nem kérik senkin se számon Az elrabolt évek sorát Pedig semmiért vesztek el álmok Mint a zálogban hagyott ruhák Hm, volt egy tánc Volt egy tánc, volt egy tánc S néha elhitték, lesz folytatás