Linda-turmix

Translate

INDAVIDEOIM

GOD BLESS - ISTEN MEGÁLD

Image and video hosting by TinyPic

2009. május 24., vasárnap

2009. május 22., péntek

Gyönyörű így este Budapest - dalszöveg


Chain Bridge, Budapest, Hungary-Lánchíd
Gyönyörű így este Budapest - dalszöveg

Gyönyörű így este Budapest,
mikor minden csöndesedni kezd,
mikor a sok villany szórja sugarát,
az ember szebbet álmában sem lát.

Kezdjük hát a sétát, kedvesem,
a zöld, lombos Margit-szigeten.
Néhány csók után már Budán ballagunk,
s a Gellért-hegyről mindent láthatunk.

Felettünk a csillagok honát,
alattunk a kéklő, vén Dunát.
Láthatjuk az ország lüktető szívét,
olyan ez, mint májusban a nyíló tarka rét!

(Hát)Jöjjön el, ha leszáll majd az est,
mikor minden csöndesedni kezd,
mikor a sok villany szórja sugarát,
az Új-hídnál megvárom én magát.

Gyönyörű így este Budapest,
csodaszép így este Budapest,
mikor a sok villany tündökölni kezd,
de gyönyörű így este Budapest!

2009. május 12., kedd

Almási Éva - Sinkovits Imre - Orchideák

Almási Éva - Sinkovits Imre - Orchideák

Nincs pénzem semmi, el tudna venni, nagylelkű gondolkodás.
Elveszett évek nyomában élek, nem érdekel semmi más.
Nincs pénzem, semmi, nőül fog venni, hízelgő a gondolat.
Nékem sincs semmi, de néhány penny, virágra mindig akad.
*
Amikor Indiába elutaztam, maga egy kosár orchideát kapott valakitől, emlékszik?
Igen, igen, emlékszem. Maga küldte? Nem volt benne levél.
Lett volna benne levél, de szégyelltem, és eltéptem.
És, mi volt abban a levélben?
Ki fog nevetni. Egy vers. Én írtam. Az volt, hogy:
*
Orchideák, fehér orchideák, mondjátok el hogy szeretem.
Orchideák, lila orchideák, vigyétek hozzá a szívem.
Mivel hogy szív nélkül nincs élet mégsem
hozzátok el az ő szívét cserébe.
Orchideák, színes orchideák,
mondjátok el hogy szeretem.
*
Emlékszem, nyár volt, farsangi bál volt,
És aztán, nem láttam Önt.
Magához láncolt, utolsó tánc volt.
Elment, és nem is köszönt.
Most újra itt van, a karjaimban, többé el nem engedem.
Eltévedt emlék, megkésett vendég - csodát tesz, félek, velem.
*
Orchideák, fehér orchideák, mondjátok el hogy szeretem.
Orchideák, lila orchideák, vigyétek hozzá a szívem.
Mivel hogy szív nélkül nincs élet mégsem
hozzátok el az ő szívét cserébe.
Orchideák, színes orchideák,
mondjátok el hogy szeretem.
*
Az Ön világa-az én világom...
Ezt mondta, akkor is Ön...
Ma sincs ez másképp, talán, csak játszom...
Én, mégis, megköszönöm.
Elsüllyedt dallam, merül fel halkan, indul a kedves felé...
Az én világom, az Ön világa...hulljon, hát, lába elé...
*Orchideák, fehér orchideák, mondjátok el hogy szeretem.
Orchideák, lila orchideák, vigyétek hozzá a szívem.
Mivel hogy szív nélkül nincs élet mégsem
hozzátok el az ő szívét cserébe.
Orchideák, színes orchideák,
mondjátok el hogy szeretem.
*
Mintha egy költő lelkében úsznék
Hogy újra látom magát. Van ilyen ötlet, fejemben húsz még,
Hogy újra látom magát. Mintha a múzsa kötélen húzna,
hogy újra indul felém.
Meg fogja látni, még komponálni fogok, egy szép napon én.
Ó, és mi lesz az?
Egy egészen új dal lesz.
Arról fog szólni, hogy:
*
Orchideák, fehér orchideák, mondjátok el hogy szeretem.
Orchideák, lila orchideák, vigyétek hozzá a szívem.
Mivel hogy szív nélkül nincs élet mégsem
hozzátok el az ő szívét cserébe.
Orchideák, színes orchideák,
mondjátok el hogy szeretem.




2009. május 11., hétfő

Hungary - Pécs

Hungary- Pécs-Széchenyi tér
A pécsi zsinagóga főbejárata
A pécsi dóm
Pécs, Szent István tér
Hungary_Pécs_A Pécsi Nemzeti Színház
Hungary_Pécs_A Barbakán
Hungary_Pécs_A városháza.
Hungary_Pécs_Mercedes_busz
Hungary_Pécs_vonatállomas

Hungary_Pécs-Jakováli Hasszán dzsámijának minarete.
Hungary_Pécs-Zsolnay-kút a Széchenyi téren -Zsolnay Vilmos alkotása- 1900
Pécs-Kossuth Lajos szobra a Kossuth-téren
Hungary-Pécs-Jakováli Hasszán dzsámija a Kórház téren

A gyönyörű Pécs:Egy kevéske történelmi ismeret ...

Hungary-Pécs-A Magyar Tudományos Akadémia pécsi épülete.

Pécs

Pécs (Sound Kiejtése magyarul, szlovákul: Päťkostolie, horvátul Pečuh,
németül Fünfkirchen, szerbül Печуј, Pečuj, törökül Peçuy – ejtsd: Pecsuj,
a középkorban latinul Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul Sopianae) megyei jogú város,
Magyarország ötödik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, Baranya megye székhelye.

A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven.
A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált.
Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest
az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.

A püspökséget közel ezer éve, 1009-ben Szent István király,
az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította.
(Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.)
A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök,
a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.

A 150 éves török hódoltság után
– e korszak gazdag építészeti emlékeinek megőrzésére nagy figyelmet fordított a város –,
1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől.
Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el.
Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult,
a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.

Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra,
nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során.
Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással.

A város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa Kulturális Fővárosa lesz.

2009. május 6., szerda

Kosztolányi Dezső-Őszi reggeli




Kosztolányi Dezső-Őszi reggeli

ŐSZI REGGELI

Ezt hozta az ősz. Hűs gyömölcsöket
üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspinfényű körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,
és elgurul, akár a brilliáns.
A pompa ez, részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek nekem.
[1935]