2009. május 11., hétfő
A gyönyörű Pécs:Egy kevéske történelmi ismeret ...
Pécs
Pécs (Sound Kiejtése magyarul, szlovákul: Päťkostolie, horvátul Pečuh,
németül Fünfkirchen, szerbül Печуј, Pečuj, törökül Peçuy – ejtsd: Pecsuj,
a középkorban latinul Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul Sopianae) megyei jogú város,
Magyarország ötödik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, Baranya megye székhelye.
A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven.
A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált.
Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest
az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.
A püspökséget közel ezer éve, 1009-ben Szent István király,
az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította.
(Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.)
A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök,
a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.
A 150 éves török hódoltság után
– e korszak gazdag építészeti emlékeinek megőrzésére nagy figyelmet fordított a város –,
1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől.
Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el.
Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult,
a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.
Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra,
nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során.
Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással.
A város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa Kulturális Fővárosa lesz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése