Ha ablakodra suhanva száll egy galamb...

Midőn Havannában hajóra szálltam én,
Elbúcsúzni akkor senki se jött felém.
Egy árva kis galamb mellettem felrepült,
Csodás utamon csak ő kísért egyedül.

Ha majd ablakodra suhanva száll egy galamb,
Simogasd, csókold, mintha én lennék ott magam,
Tartsd minden jóval szerelmes szóval szegényt,
Hiszen szívedbe remegve elviszi a reményt.

Szerelmem légy enyém, szívedet kérem én 
Gyere vélem te aranyos lélek oda, hol élek én.

Szerelmem légy enyém, szívedet kérem én Gyere vélem te aranyos lélek, oda, hol élek én!