Homály borult az erdőre...
Homály borult az erdőre,
A csend susog ki belőle.
Denevér száll, szól a kuvik,
Lassan a hold elő búvik.
Idő múlik, felhők jőnek,
Egyenesen az erdőnek.
Ott megállnak, némán várnak:
Áldást adnak a határnak.
Majd legyőzi őket a hold:
Tolvaj éjbe fénykévét told.
De lassanként sápad fénye:
Futtatja a nap fölénye.
Tülköl a gyár, szól a madár:
"Talpon legyen mindenki már!"
Hol van az éj? A múlté lett:
Újra itt van, él az élet.
1921. febr. 20.
Homály borult az erdőre,
A csend susog ki belőle.
Denevér száll, szól a kuvik,
Lassan a hold elő búvik.
Idő múlik, felhők jőnek,
Egyenesen az erdőnek.
Ott megállnak, némán várnak:
Áldást adnak a határnak.
Majd legyőzi őket a hold:
Tolvaj éjbe fénykévét told.
De lassanként sápad fénye:
Futtatja a nap fölénye.
Tülköl a gyár, szól a madár:
"Talpon legyen mindenki már!"
Hol van az éj? A múlté lett:
Újra itt van, él az élet.
1921. febr. 20.
