Szécsi Pál : Talán sok év után
Még alig kezdtük el és már mindennek vége,
a derűs égre felhő szállt
Az emberek mind irigyeltek nem is oly régen,
oly boldog voltam, s oly büszke
A szerelmedről azt hittem, soha nem múlik,
de mégis könnyen elhagytál
A magány maradt egyedül emlékül nékem,
úgy őrzöm, mint egy szál rózsát
Refr.:
Talán, sok év után, majd rájövök,
hogy van még rajtad kívül más
Talán, sok év után, az élet hoz majd gyógyulást
De ma még csak azt mondhatom: szeretlek téged,
s ez a dal is hozzád száll
Az én szerelmem nem fog tán soha elmúlni
és téged mindig visszavár
Még alig kezdtük el és már mindennek vége,
a derűs égre felhő szállt
Az emberek mind irigyeltek nem is oly régen,
oly boldog voltam, s oly büszke
A szerelmedről azt hittem, soha nem múlik,
de mégis könnyen elhagytál
A magány maradt egyedül emlékül nékem,
úgy őrzöm, mint egy szál rózsát
Refr.:
Talán, sok év után, majd rájövök,
hogy van még rajtad kívül más
Talán, sok év után, az élet hoz majd gyógyulást
De ma még csak azt mondhatom: szeretlek téged,
s ez a dal is hozzád száll
Az én szerelmem nem fog tán soha elmúlni
és téged mindig visszavár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése