Fehér orgona

Lila orgona

Hungary Panorama.Verdi. Nabucco. Zeneszöveg

Verdi. Nabucco. Zeneszöveg

Mint a fecske, repülj messze földre,
Színarany szárnyú gondolat repülj el!
Rég nem látott hazámba kerülj el,
Vár a hőn szeretett szép otthoni táj.

Üdvözöld várunk száz ősi tornyát,
Nézd az áldott, az egykor oly virágzó völgybe...
Tudd meg bús földünk szánalmas sorsát,
Ó az emlék, úgy kínoz, úgy fáj!

Bölcsek lantja a fűzfának ágán,
Ó miért lett oly néma a húrja?
Zengjen áradjon dallama újra,
Mondja el, hogy mily szép volt a múlt.

Keljen életre mindenki száján,
Szálljon bátran a feltámadt ének.
Adjon hangot e sors űzött népnek,
Mely a bús szívbe új lángot gyújt.*

Mely a bús szívbe új lángot gyújt.*
Mely a bús szívbe új lángot gyújt.*
Mely a szívbe lángot gyújt.*

Delhusa Gjon - Rómeó és Júlia

Dalszöveg

Mint holdsugár az éjen át, Lesben a szívem,
Úgy nézek rád erkélyed ablakán.
Száz csillag fénye ragyog reád,
Csak álmodj, csak álmodj tovább!
Zord atyád reggel, ha hív,
El ne áruld titkaink, Templomok árnya int.

Este, ha jő a mulatság
Víg zene csengő hangján,
Tambura dobban a dalban,
Ott leszek álarcban.
Hajlik a palló, lobban a láng,
Tarka ruhában táncol a lány,
Egyre és egyre csak gyorsul a kör,
Járják a vének és járja az őr,
S ha feljön az égen a hajnali fény,
Jöjj, feküdj hát mellém!

Mint jég és vágy, forró a szád,
Csak álmodj, csak álmodj tovább,
Mint holdsugár az éjen át, lesben a szívem,
Úgy nézek rád, szép selymes ágyban.
Száz csillag fénye ragyog reád,
Csak álmodj, csak álmodj, jó éjszakát!

Anyák Napja Alkalmával.

Orgona ága
Barackfa virága
Öltözzetek új ruhába
Anyák Napja hajnalára
Illatosan.

Zúgja az erdő
Susogja a szellő
Üzenik az ágak lombok
Légy Te mindig nagyon boldog

ÉDESANYÁM !

Anyám mesélte.Gyermekkorom emléke.

Tyúk udvarban nagy az öröm
kikeltek a kiscsibék
öreg kotló hívogatja
sárga pelyhes seregét
magyarázza ez a köles
kotla kotla egyetek
szép élet a csibe élet,
ha tele a begyetek.

Szép estét, jó éjszakát szép álmokat!

Jézus valóban feltámadt.

A farkas és a rózsa.

A farkas és a rózsa.



Hogy került oda, senki sem tudta, de egyszer csak ott volt a tisztáson.

Egy gyönyörű virág. Egy fehér rózsa.


A farkas vette észre először.
" Milyen szép ! " - gondolta - " Milyen kecses ! "

Aztán lassan a többi állat is felfedezte.


- Milyen egyszerű ! - mondta a páva - Semmi szín, semmi különlegesség !


- Közönséges ! - rikácsolta az öreg, csúf és kopasz keselyű - Hát hogy néz ez ki ?


" Mind ilyenek vagytok. " - gondolta a farkas a fák közül - "

Nem veszitek észre magatok körül a szépet és a jót. "

A társasághoz hamarosan csatlakozott
a vaddisznó, a róka és a medve is.


- Ez meg micsoda ? - fanyalgott a róka - Semmi keresnivalója nincs itt.


- Csúnya ! - röfögte a vaddisznó - És ráadásul útban van.


A rózsa bánatosan lehajtotta fejét.
Szirmai közül, mintha csak egy könnycsepp lenne,
egy vízcseppecske hullott a földre.

" Hát nem látjátok, hogy fáj neki ? "
- gondolta a farkas - "
Miért kell bántani ? "


- Nem szeretem a virágot ! - dörmögte a medve - Tépjük ki !


Azzal lehajolt, hogy leszakítsa a rózsát, de egy tövis megszúrta az ujját.


- Nézzétek ! - bömbölte, és magasba tartotta a mancsát - Megszúrt !


- Szóval még veszélyes is ! - jegyezte meg a róka - Ki kell irtani !


A vaddisznó felhorkant, rávetette magát a virágra,
és kíméletlenül a földbe taposta.
A többiek megtapsolták.


A farkas üvölteni tudott volna tehetetlen dühében.

" Elpusztították, csak azért,mert más volt mint ők ! "

Megvárta amíg az utolsó állat is távozik a tisztásról,
aztán előjött a fák közül.
Odament az összetört, meggyalázott virághoz,
gyengéden felemelte a földről.
Óvatosan a szájába vette, és elügetett vele.


Otthon, az odúja előtt egy kis gödröt kapart a rózsának, és belefektette.


- Isten veled, kis virág !
Nem érdemelték meg, hogy nekik nyíljál ...


Miközben betemette a sírt, úgy érezte,
lelkének egy darabja is ottmaradt a földben, a rózsa mellett.



Másnap reggel, amikor kilépett szerény hajlékából, nem akart hinni a szemének.


A fehér rózsa ott pompázott az odúja előtt,
szirmain apró gyémántokként csillogtak a harmatcseppek.

A farkas csak állt némán, a virágot nézve.

Hirtelen furcsa melegséget érzett a szemében : életében először, sírni kezdett.

Szép Hóvirág. A tavasz első lehelete, Legelső csókja téged ér.